Mestervizsga Markneukirchenben

(Eredeti cikk a HangszerVilág 2006. második számában)

Június végén egy kis társaság indult el Klingenthalba azzal a céllal, hogy részt vegyen egy kollégája mesterré avatásán. Nagy öröm volt ez számunkra, hiszen régen fordult meg magyar hangszerkészítő ezzel a céllal a patinás épület falai között.

Vajna Áron neve nem hangzik ismeretlenül a szakma képviselői között, hiszen Andrik István tanítványaként olvashattunk róla a HangszerVilág hasábjain, a Spyri cégnél készített pisztonja kapcsán. Ez volt az első olyan rézfúvós hangszer 40 év után, melyet magyar szakember az utolsó csavarig kézi munkával készített el. A hangszer elkészülte több figyelmet érdemelt volna a hazai mestervizsga megszerzése érdekében. Vajna Áron szakmai tanulmányait a svájci Egger cégnél folytatta, ahol barokk hangszerekkel foglalkozott. Innét az indíttatás a mesterremek kiválasztására, melynek mintadarabja a nürnbergi Múzeum féltve őrzött kincse.

A barokk basszusharsona hiteles mását részben saját műhelyében, részben a helyszínen, a jó nevű Vogt műhelyben készítette el a mestervizsga bizottság tagjainak jelenlétében. Jürgen Vogt műhelyében tett látogatásunk során a méltán híres mester elismerően nyilatkozott Áron munkájáról, szaktudásáról, mely jelentősen dagasztotta honfiúi büszkeségünket. A vizsgához szükséges elméleti tudást többhónapos tanfolyamon lehetett megszereznie. Ennek jelentős részét képezték a szakmai és akusztikai kísérletek, mérések és számítások, melyeket a zwotai Musikinstrument Institut-ban lehetett elsajátítani. A mesterlevelek átadására július elsején, délután került sor a Hangszerész Egyetem dísztermében.

Az ünnepélyen beszédet mondott az iskola igazgatónője, a Német Iparkamara elnöke, Markneukirchen polgármestere, az iskola professzorai és a tanítómesterek. Beszédükben a kézműves szakma szépségeit, a tradíciók további ápolását és az átadott oklevelek jelentőségét méltatták. Azon oklevelekét, melyeket az Európai Unióban mindenütt elismerik. Vajon elmondhatjuk-e ugyanezt a saját mesterlevelünkről? Az üdvözlő beszédek után az oklevelek átadására került sor. Vajon lehet-e nagyobb elismerés a mester számára, mint látni tanítványát a dobogón, amint átveszi azt az oklevelet, amelyben az ő tudása is benne foglaltatik? Mi tagadás, néhányunknak bepárásodott a szemüvege.

Az ifjú mesterek bemutatták és megszólaltatták mester-remekeiket, megköszönték tanáraik támogatását. Kollégánkon kívül egy rézfúvós, egy harmónikás, egy fafúvós és egy hegedűkészítő kapott mesterlevelet, aki Cremonából érkezett bizonyítani rátermettségét. Senki sem a saját hazájában próbálkozik?

A nap záróakkordjaként az ünneplők és ünnepeltek hagyományosan a hangszerész étteremben vacsorán vettek részt, melynek során a zeneszerszámok is előkerültek.

Írta és fényképezte: Farkas Attila hangszerész mester